Mezőgazdaság, helyi termékek, igény, REL
A mezőgazdaságnak nagy tradíciói vannak Magyarországon, azonban az utóbbi időben a multinacionális cégek és tömegtermelés következtében kissé háttérbe szorult. Nemesvámos környezetéből adódóan kiválóan alkalmas mezőgazdasági fejlesztésekre, ezen belül állattartó gazdaságok kialakítására és az ehhez köthető piacok és értékesítési rendszerek kiépítésére. Nemesvámos területi kapacitása a jelenlegi mutatószámok a többszörösét is megengedné, éppen ezért a település döntéshozóinak kiemelt törekvése a mezőgazdasági fejlesztések megvalósítása tekintettel arra, hogy az ilyen típusú projektek hosszú távon stabil eredményeket produkálnak: például: használatlan területek művelésbe történő bevonása, önfoglalkoztatás növekedése, családok önellátóvá és önfenntartóvá válása. Ezekkel a hatásokkal megvalósul az úgynevezett rövid ellátási lánc (REL: helyben termelt javak helyi felhasználása, fogyasztása és értékesítése).
A rövid ellátási láncok olyan ellátási láncot jelent, amelyet kevés számú gazdasági szereplő alkot, akik elkötelezettek az együttműködés, a helyi gazdasági fejlesztés, valamint a termelők, feldolgozók és a fogyasztók közötti szoros földrajzi és társadalmi kapcsolatok iránt.
A termelő és fogyasztó közötti kis távolság többféle szempontból is értelmezhető. Legegyszerűbb esetben kis földrajzi távolságot jelent az élelmiszer megtermelése és megvásárlása (elfogyasztása) között, mert a termelők a fogyasztok közelében (pl. városhoz közel) űzik tevékenységüket. Kicsi a távolság társadalmi értelemben is, hiszen a termelő és fogyasztó ismeri egymást (és a termékeket), ami a két csoport közti bizalom kifejlődését, megerősödését eredményezheti. A REL helyben alakul ki, irányítása is helyi szinten történik, emiatt a tranzakciók követhetők, transzparensek. A közelség természeti vonatkozású is. Egyrészt, a kis távolságok miatt csökken a szállítás és raktározás következtében fellepő környezetterhelés, másrészt a természeti folyamatoktól eltávolodott fogyasztók újra ismereteket szerezhetnek a helyben termelt élelmiszerrel kapcsolatos olyan tényezőkről, mint például a szezonalitás vagy szélsőséges időjárási események következményei. A fogyasztó ily módon szolidaritást tud vállalni a termelővel, másfelől felelevenedhet a helyi kulináris hagyományok ismerete, erősödhet a helyi identitás, továbbá a környezettudatosság. A közelség végül gazdasági természetű is abban az értelemben, hogy a pénz a közösségen belül, helyben forog, másfelől a szállítási költségek csökkenése miatt nagyobb a realizálható profit is, ami termelői és/vagy fogyasztói többletként ölthet testet.
http://nemesvamos.hu/fejleszteseink-gazdasag/jovokep-fejleszteseink/rovid-ellatasi-lanc-rel#sigProIddf56dceba1
Hazánkban a közvetlen termelői értékesítés EU-s összehasonlításban jelentős. Ezzel együtt is jelentősege termelői és kiskereskedelmi forgalom szempontjából 2-3 korlátozott, bár növekvő tendenciákról lehet beszelni. A legelterjedtebb értékesítési forma a (termelői) piac.
A REL-ben, és elsősorban a közösségileg támogatott mezőgazdasági rendszerben részt vevő gazdákra jellemző a rugalmasság, az innovációkra való nyitottság. Úgy kell kialakítani a termelési szerkezetet, hogy rendszeresen legyen éppen termő, változatos élelmiszer, változtatni kell a működés menetén, kommunikációs formán, az árazási stratégián, meg kell becsülni, hogy hány resztvevő bevonása optimális, stb. A már meglevő hálózathoz való csatlakozás (és közösségi tanulás) nagy segítség lehet. Mégis, a folyamat komplex, sokféle képesség és innovációs hajlam meglétét igényli, feltehetően ez az oka annak, hogy elsősorban fiatal és képzett termelők döntenek így a kézzelfogható előnyök ellenére.
A REL-ek kialakulásának és működésének alapvető eleme a bizalom. A zöldség-gyümölcs szektorban működő gazdák körében végzett felmérések tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a fogyasztói elvárások (egészséges, környezetbarát módon előállított élelmiszer) következtében a legtöbb üzem a bio termelési gyakorlatot mellett teszi le voksát. A legtöbb termelő ugyanakkor nem rendelkezik semmilyen tanúsítvánnyal, amit a termelők és a fogyasztók között fennálló bizalommeglétének tulajdonítható.
A REL-ekre számos tanulmány úgy tekint, mint egy nagy lehetőségre a perifériára szorult térségek felzárkóztatására, eleinte tanulmányozásuk is ilyen kontextusban volt jellemző. Ugyanakkor tény, hogy az élelmiszer-ellátás ezen módjai kimondottan fejlett térségekben, periurban térségekben is megjelennek, ráadásul nem csupán eseti jelleggel, hanem tendenciózusan. A REL-ek megjelenése egy régió szocio-ökonómiai fejlettségének nem előmozdítója, hanem következménye.
A helyi élelmiszer, és ezzel összefüggésben a rövid ellátási láncok szerepe egyre nagyobb figyelmet kap mind a fogyasztói civil szervezetek, mind a különböző szintű döntéshozókkörében. A konvencionális élelmiszeripar támasztotta sokféle problémára megoldástjelenthetnek mind a fogyasztók, mind a termelők számára. Észak-Amerikában, Nyugat-Europában évtizedes hagyományai vannak a rövid ellátási láncoknak, hazánkban is egyre több megvalósulási formával lehet találkozni.
Különböző REL-ek eltérő fogyasztói körben örvendenek nagyobb népszerűségnek. A hagyományosabb formákat, pl. a termelői piacokat inkább az idősebb korosztály látogatja, míg az újszerű, szokatlan típusban (pl. közösség által támogatott mezőgazdaság) inkább a fiatalok vesznek részt, csakúgy, mintaz internet-alapú értékesítési formákban. Általában igaz, hogy a REL iránt érdeklődő fogyasztók magasabban képzettek, mint az átlag (ez a termékek az átlagosnál magasabb árával összefüggésben lehet).