Gazdaságtörténet

Nemesvámos gazdaságtörténete és fejlesztései a XX. századig 

 

Nemesvámoson egészen a XX. század közepéig túlnyomórészt mezőgazdasági munkát végeztek, elenyésző volt az ipar jelenléte, mely manapság viszont egyértelműen a település erőssége. Ennek egyértelmű oka az, hogy a Balaton felvidéken, azaz fennsíkon a Balaton és a Bakony közötti termékeny területen valóban a gabonatermesztésnek voltak a legjobb lehetőségei, s persze az állattenyésztésnek is. Aminek viszont nem kedvezett ez a táj, az a szőlőművelés volt. Sem a talaj, sem a napfényes órák száma erre nem volt jó. A vámosiakon azonban nem lehetett kifogni: mentek oda birtokot vásárolni ahol a szőlő igazán jól érezte magát. A Balaton feletti domboldalakra, Palóznak, Lovas környékére. Vannak ott olyan összefüggő szőlőbirtokok még manapság is, amit egyszerűen csak vámosi dűlőnek neveznek.

A termékeny vámosi terület mellett a település földrajzi fekvése is igen nagy jelentőséggel bírt. A Balaton felvidék jó megélhetést biztosító termőtalaja és a Bakonynak az erdős, az állattarás szempontjából jelentős közelsége mellett több irányból is fontos utak keresztezték egymást a falu körül, s a korábbi korokban sokáig működő vámrendszernek köszönhetően lett a település vámos település.

Nemesvámos első írásos emléke 1207-ből származik. Az oklevél, melyet Budapesten az Országos Levéltárban őriznek, arról nyilatkozik, hogy a tihanyi apátság egy Fajszi Miskának, aki fajszi (ma: Veszprémfajsz) lakos a vámosi földet eladja. De találunk 1209-es említést is: ebben a királyné szakácsainak falujaként említik. (Veszprém a királynék városa volt ebben a korban, akárcsak Székesfehérvár a királyoké.) Vagyis a vámosiaknak, ha a királyné Veszprémben időzött egyfajta, konyhai, szakácsi, főzési, ellátási szolgáltatást kellett nyújtaniuk. A szolgarendűség nem jelentett teljes alávetettséget. Jobb és szabadabb körülmények között éltek, mint a környező települések lakói, innen eredeztetethetjük a később nemesi jogállás történeti alapját, mely nagyságrendileg 1266-tól lesz jogosan használható, amikor is a király több vámosit magasabb (szabad királyi szolgai, azaz nemesi) rangra emel. Ez ekkor 18 nemes, melyhez további egyházi nemesek is hozzávehetőek. Közös jellemzőjük volt például az, hogy nem fizettek állami adót.

Az így nemessé alakult vámos település sorsa egybeforrt a szomszédos Veszprém történetével: ha a török elfoglalta Veszprémet (pl. 1552-ben), akkor vámos is törököket kiszolgáló mezőgazdasági település lett, ha pedig felszabadult, akkor próbáltak az elmenekült nemesek visszatérni, és területeiket, jogaikat visszaszerezve újból végezni azt, amit korábban is tettek: gazdálkodni és vámot szedni.

Érdekesség, hogy a településre német betelepítés (szemben a környező veszprémi településekkel) nem történt, a településnek nem volt földesura, a közbirtokosok együttesen gyakorolták a földesúri jogokat. Márt volt szervezett önkormányzata, élén a bíróval és a kilenc esküdttel. Ekkor tájt kezd kialakulni a mára oly nevezetessé lett közök rendszere is.

1848-49 nagy eseményeit a vámosiak méltósággal élték át, nemzetőrnek álltak a férfiak, majd beléptek az új honvédseregbe s a komáromi kapitulációig becsületesen küzdöttek. 1867 után a polgári Magyarország látványos fejlődése itt is megmutatkozott, legalábbis falusi szinten, utak épültek, postaállomás jött létre, s 1909-től már hivatalosan Nemesvámos lett a neve. Veszprém közelsége segítette az árutermelés, a piacozás s ezzel párhuzamosan a vagyonosodás fejlődését. A lakosság létszáma állandósulni látszott 1500 fő körül, de Amerikába is vándoroltak ki innen, 17 ember indult a messzeségbe. Ők állítottak aztán 1907-ben a szép keresztet a falu végén.

Nemesvámos gazdaságtörténete és fejlesztései a 1990-től napjainkig

Egy 1935. évi országos felmérés adataiból ismert, hogy Nemesvámos község összterülete 7088 k. holdatt tett ki, melyből: 3549 k. hold volt szántóföld (50,1 %), 37 k. hold volt kert (0,5%), 52 k. hold volt a rét (0,7%), 843 k. hold volt a legelő (11,9%), 2393 k. holdat borított erdő (33,8%), egyéb volt 214 k. hold (3,0%). A két legnagyobb birtok volt továbbra is: dr. Óvári Ferenc (Veszprém) tulajdonában 901 k. hold (melyből 422 k. hold volt szántóföld); a közbirtokosság tulajdonában továbbra is 214 k. hold erdő volt.

Egyértelműen a növénytermesztés volt a domináns Nemesvámoson. Nem volt táblásrendszer, hanem minden kis parcella más és más növénytől volt tarka. Általában minden hagyományos haszonnövényt termeltek, de a legnagyobb mennyiségben az - igen kiváló minőségű - lencsével foglalkoztak, melyből pl. 1936-ban 31 vagonnyit adtak el egyetlen felvásárlónak, aki azt külföldre szállította.

Az állattenyésztés ekkortájt változatlanul igen jelentős volt a községben, melyet az alábbi adatok is alátámasztanak:

1931; 182 db ló, 722 db szarvasmarha, 379 db sertés, 687 db juh;

1937; 174 db ló, 747 db szarvasmarha, 442 db sertés, 828 db juh.

Majd jöttek a világháborúk, amelyek a falu lélekszámához képest komoly veszteséget okoztak. Az elsőben 52-en maradtak a frontokon, a másodikban is több tucat volt az áldozatok száma, még bombatámadás is érte a falut. Ami azért nagy baj volt, mert a fejlődés jelei nyilvánvalóak voltak. 1932-től volt közvilágítás, járt ide a postabusz, megalakult a Hangya Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet, üzletet is nyitottak.

A II. világháború után a gazdaságfejlődés jelentős változáson ment keresztül: 1950-ben a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) egypártrendszerű államvezetése („a pártállam”) a gazdasági életben a föld, az ipar, a kereskedelem, a közlekedés magántulajdonának teljes felszámolását, illetve mindezeknek állami, vagy társadalmi tulajdonba vételét irányozta elő. Nemesvámos esetében - amely változatlanul mezőgazdasági jellegit település volt (1941: lakosságának 86,2%-a élt mezőgazdaságból!), elsősorban a parasztságot sújtották az erre célzó intézkedések. Miután a helyi parasztságnak csak kis százaléka dolgozott a Nemesvámos-Vilmapuszta Béke, illetve a Nemesvámos Petőfi termelőszövetkezeti csoportokban (összesen mintegy 22 család), a magángazdákra nehezedett a gazdasági kényszer - elsősorban az egyre növekvő terménybeszolgáltatás és állami adóztatás formájában. Növelte a gondokat, hogy a községben feltűnően sok gazdacsaládot minősítettek kulákká, összesen 45 családot bélyegeztek meg „közellenséggé”, akik az állam, a társadalom, a nép ellenségei lettek. Minden problémában az ő „szabotálásukat”, „ellenségeskezüket” keresték, s mindent meg is tettek ellenük!

Az 1956-os forradalom leverését követően a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetése alatt álló államhatalom a korábbi (1949-1956) évek számos negatív gazdasági és politikai gyakorlatával szakított (pl.: gyűlölt beszolgáltatás eltörlése), de a település gazdasági szerkezete végleg átalakult: Az 1991. évben kiadott statisztikai adatok szerint az iparban keresők létszáma mát meghaladta a - hagyományosan - mezőgazdaságban keresők létszámát: aktív kereső volt a községben: 977 fő, s ebből az iparban dolgozott 288 fő, a mezőgazdaságból pedig már csak 219 fő. (Inaktív kereső volt 431 fő, ebből 354 fő nyugdíjas volt.)

Az iparban dolgozóknak csak egy része dolgozott helyben (1992: 187 fő), zömük a környék – elsősorban Veszprém – ipartelepein tevékenykedett.

A rendszerváltás a mezőgazdaságban okozott legnagyobb változást. A nemesvámosi központtál működő Balatonfüred-Csopak Tája Mezőgazdász Szövetkezet Balatonfüred város és tizenegy község területén gazdálkodott, közel ezer szövetkezeti tag közreműködésével, 1,3 milliárd forint vagyonnal. A vagyont működtető szervezeteit már a 80-as évektől létrehozta, így több mint száz egységben folyt a termelés, melyek lényegében önállóan gazdálkodtak, bankszámlával rendelkeztek. Az 1987. évi társasági törvény lehetővé tette, hogy e szervezetek önálló társaságként működjenek, így alakultak ki a szövetkezet vagyonára épülő kft-k, közkereseti társaságok, magánvállalkozások, stb.

Közvetlenül a rendszerváltás politikai fordulatát követően – 1991. március 1-jén – Nemesvámoson 320 magángazdaság volt, melynek összes földterülete mindössze 69 hektár volt! Ebből 8 hektár volt szántóföld, 16 hektár kert, 2 hektár gyümölcsös, és 21 hektár szőlő. Állatállományuk pedig az alábbi volt: 24 szarvasmarha (ebből 3 tehén), 765 db sertés (ebből 36 koca),103db juh, valamint 8816 baromfi (ebből 8680 tyúkféle).

A települést a rendszerváltozás már egy megváltozott gazdasági szerkezetben érte, mely a későbbiek során még jelentősebb fordulatot vett: a mezőgazdaság mellett az ipar (ipari létesítmények, üzemek) jelentek meg az 1991-es évtől mind nagyobb számban. Az ipar, és a vállalkozások felé történő elmozdulást a község első polgármestere, Fodor István fogalmazta meg az 1990. november 7-ei képviselőtestületen: „Napjainkban a települések alapvető érdeke, hogy támogassák a vállalkozásokat, elősegítve ezzel a helyi bevételek növelését. Erre vonatkozóan mi a közelmúltban már több intézkedést tettünk. A község észak-keleti szélén, a Robix vállalat telephelyével szemben fekvő, gyenge minőségű mezőgazdasági terület alkalmas különböző vállalkozások beindítására. E terület közvetlenül bekapcsolható a víz-, villany-, gáz- és távbeszélő hálózatba. Ez a terület alkalmas lehet nem környezetszennyező, feldolgozóipari tevékenységet folytató kisüzemek telepítésére. Indokolt, hogy a terület- előkészítéshez végeztessünk vizsgálatokat és folytassunk le előkészítő tervezési munkákat.” A képviselők ezután támogatták a polgármester indítványát, és megbízták őt azzal, hogy a tervezési munkálatok elvégzésére tegyen intézkedést.

Az 1990-ben megkezdett folyamat következtében alakult ki a falu és a tapolcai út közötti részen mára Nemesvámos ipari negyede, melybe az alábbi jelentős vállalkozások (cégek) települtek:

  • HARIBO Kft. – élelmiszeripar (Egykori Flórián Kft. alapjain alakult ki)
  • MTD Hungária - kertészeti eszközök gyártása (Egykori Robix Kft. alapjain alakult ki)
  • Csatári Plast Kft. - fémmegmunkálás
  • Arconic Kft. (korábbi nevén: Alcoa-Köfém Kft.) - fémmegmunkálás
  • Vámos-Vill Kft. - villanyszerelés
  • Vitaflóra Kft. - növényi tápoldatok
  • Vesz-Mont 2000 Kft. - célgép-gyártás, ipari automatizálás, szereléstechnika
  • GNSZ Kft. - szerszámtervezés és szerszámgyártás
  • Peiba Kft. - tökmagolajgyártás